Na, a REM-fázis ma a koleszba repített. Jó groteszklettez is...
Szóval a kolesz...
Mentem volna ki valahova kimenőre, de egy csomó ember jött le tömegesen a fölsőbb emeletekről, kénytelen voltam kivárni a "rohamot" a lépcsőfordulóban. A ruhámra (asszem', a ballagási blézeremre) föl volt rakva egy házilag varrt karszalag, melyet egy ősi, tibeti szimbólum díszített. Gyorsan leszedtem, nehogy a nevelők észrevegyék, azt' kitapossák a belem (kellett nekem este meghallgatnom egy Dead Snow-soundtracket). A lépcsős tömegben ott volt egy ismerősöm, akivel koleszban, meg a suliban futottam össze néha. Leordítottam neki, hogy cső, ő meg visszacsőzött.
Összefutottam az egyik nevelővel is, aki lerángatott az utcára. Valami vár volt ott a kolesszal szemben, a vár előtt egy csomó kiskölök dobált ilyen pinyáta-szerű izét (csak ezek nem a levegőből lógtak, hanem a talajhoz voltak rögzítve) szaloncukorral. Egymást taposták a gyerekek, egy csomó ki is volt terülve (gondolom,agyontaposták őket, azt' meghaltak). Mondom, ez brutálisabb, mint spanyoloknál a bikafuttatás.
A következő jelenetben a fentebb említett öltözékkiegészítőt szorongattam, de széthullott a varrásnál. Valami nagy sztár is egy légtérben tartózkodott velem, azt hiszem Bódi Guszti és Kasza Tibi közt volt ilyen átmenet. Valamiért ki volt rám kattanva, duzzogva írt ki valamit a frászbukjára, meg akartam keresni, de csak a fellépésével kapcsolatos híreket láttam (gondolom, csak az ismerősök láthatjákra volt állítva az adatvédelmi cucc). Mondjuk, ha kicsit Bódi Gusztis volt a fazon, akkor megértem aggodalmát... :-D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése