Tegnap este "kicsit" felhúztam magam, gondoltam negatív érzelmekre nagy dózisú pozitív lesz a megoldás. Megnéztem a kedvenc kabaréösszeállításom, ha kivinnyogom magam a röhögéstől, talán jobban leszek. Egy kicsit segített. Volt benne egy beszólás, amit álmomban én is alkalmaztam. :-D
Be is mutatnám ezt az álmot...
Az első jelenetben pár diákkal, meg egy csomó felnőttel bolyongtunk egy templomban. Megálltam egy hatalmas kör alaprajzú teremben, nézni a színes üveget (az egész kupola ilyen, minekmondjákazt, rózsaablakból volt. A többiek leléptek, hogy már menni kéne máshova, én meg ott tévelyegtem, kerestem a csoportot, azt se tudtam, hogy a sok felnőttből ki van velünk, meg ki a bámészkodó. Mintha hallottam volna a csoportvezetőnket kiabálni, hogy "Aki lemarad, azt a többiek várják meg a Teszkónál!" és bevillant egy kép a győri vásárcsarnokos Teszkóról. XD
A második jelenet: megyek az itteni suli emeleti folyosóján (általánosban fájdalmasabban érintett a tériszony, mint most, felnőttfejjel, nem szerettem az emeletet, volt bennem álmomban is egy érzés, hogy jajj, bakker, de ká' magasan vagyok). A hátam mögött elmegy mellettem a lépcső felé egy haver, akivel már Győrben pacsiztam le szakközépben, "használatban lévő" cigi volt a kezében. Rászóltam, hogy azért nem kéne benn a suliban bagózni, de mondta, ha valaki észreveszi, befordul a falhoz a dekkel és úgy csinál, mint aki dugja a falat. Mire én (most jön a kabarés aranyköpés) : Ne cigizzél, mert rálépek a farkadra és hanyatt löklek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése